Heimann Birtok

A Szekszárdi Borvidék a Dunántúli-dombság első, keleti lankáin terül el. A dombokat fedő vastag lösztakaró kerek, gyümölcsös, élettel teli borokat, elegáns aromákat ad, míg a meditárranra jellemző, meleg ősz hosszú érési periódust biztosít.

Ezen adottságok miatt Szekszárdon otthonra leltek a világfajták, mint a merlot, a cabernet franc, és a syrah. Kiaknázásra váró nagy lehetőséget nyújtanak a hazai fajtáink, a kékfrankos és a kadarka, melyek különösen jól és megbízhatóan reagálnak az elmúlt évek szélsőséges időjárására. A birtok fejlődési útjának e fajtákat tartjuk, így a telepítéseknél és a kísérletezésnél ma már rájuk helyezzük a hangsúlyt. A cél az, hogy Szekszárd egyediségét itthon és világszerte is megmutassuk.

A sváb gyökerű Heimann család 1758 óta él és dolgozik Szekszárdon.

A török hódoltságot követően, a XVIII. században királyi kedvezményekkel csábították a megcsappant népességű vidékre a német telepeseket. A svábok magukkal hozták a kor fejlett árutermelő borkultúráját és munkakedvüket, szorgalmukat.

Betelepítették az elhagyott domboldalakat és fellendítették a kereskedelmet. A szekszárdi “alsóutcai sváb” Heimannok a város vállalkozó szellemű, dolgos paraszti rétegéhez tartoztak.

A XX. század folyamán a családi borászat fejlődését először a gazdasági világválság, majd a második világháború törte meg. A háborúból hazaérő Ferenc dédapánk (született 1901), betegsége miatt fiának Ferencnek (sz. 1930) adta át a családi birtok irányítását. Az ő nevéhez fűződtek a szekszárdi TSZ háztáji szőlők kialakítása, az első nagyüzemi kordonos telepítések, majd az Aliscavin néven létrehívott borászati közös vállalat.

Heimann Zoltán (sz. 1959) és Ágnes sikeres közgazdász karriert maguk mögött hagyva fordultak ismét a szőlő és a bor felé, s építették újra a családi vagyont. A szőlő iránti elkötelezettség ismét a családi kultúra szerves része, amit az is mutat, hogy 2009-ben teljesen Szekszárdra költöztünk, hogy minden erőnkkel a borászatra koncentráljunk.

Családi birtokunk mindennapjaiban a felhalmozott bölcsesség és alaposság, az ifjúság lendületével ötvöződik. Minden kulcskérdésben a családtagok kezében van a döntés és a felelősség.

Zoltán a stratégia felelőse, valamint a beruházások, telepítések lebonyolítója, s a vendégekkel is javarészt ő foglalkozik a borkóstolókon. A Szekszárdi Borvidék elnökeként sokat tesz a tágabb közösség felemelkedéséért is. Ágnes (a ház asszonya) a termelés felügyelete mellett a vendéglátásba is beleviszi természetes kedvességét. Ifj. Zoltán szőlész-borász tanulmányait Geisenheimben, Montpellierben és Udinében végezte, 6 év világlátás most a birtok igazgatásának kihívásait és sokrétűségét tanulja nap mint nap. Gábor, a fiatalabbik testvér orvosi pályára készül, jelenleg Münchenben tanul, de ő is sokat tesz mikrokörnyezetében a Heimann borok megismertetéséért.

A magas minőséghez nélkülözhetetlen egy jó csapat.

A családias légkört erősíti, hogy a szőlészetben és borászatban dolgozó kollégáink javarészt tizen éve elkötelezettek mellettünk és a nagy odafigyelést igénylő borkészítés mellett. Szabó László szőlész kollégánknak a szőlészeti munkafolyamatok szakmai koordinálása és ellenőrzése a feladata, immár 11 éve segíti munkánkat. A borászatban még négy állandó kollégánk van: Mátis László a rangidős, ő 12 éve dolgozik nálunk, feladata a palackozás, címkézés és a raktár kezelése. Tóth György és Horenka Zoltán elsősorban a szőlészeti gépi munkákért, Tóth Bertalan pedig a pincéért, a tiszta hordókért felel.

Egy kicsit mindenki mindenes is egyben, ahogy egy kis vállalkozásban ennek lennie kell.
Boraink stílusán tisztán látszik a kézjegyünk.

Mi a titok a Heimann borokban? Az első és legfontosabb biztosan a saját ízlésünk és a törekvés, hogy mindenből a legjobbat hozzuk ki. Mindez azonban nem valósulhatna meg a kiegyensúlyozott ültetvények és a közvetlen, személyes odafigyelés nélkül.

A mai kornak megfelelő technika mellett nagy hangsúlyt fektetünk a természetet kímélő szőlőművelésre. Gyomirtó helyett kapálógépet használunk. A szőlőt többször, manuálisan átválogatjuk az évjárat által meghatározott szempontok szerint. Teljes érettségben –de nem túlérettségben– kizárólag kézzel szüretelünk.

Az erjesztés során mértékletes extrakcióra törekszünk. Hogy boraink karaktere kibontakozhasson, hosszú ideig, elsősorban magyar készítésű nagyhordóban érleljük őket.

A Heimannok mindig is felelősséget vállaltak a környezettel szemben. Saját konyhánkban és a vendéglátásban is hasznosítjuk a borkészítés “melléktermékeként” születő finomságokat.

A szőlőtörkölyből rendkívül tápanyaggazdag szőlőmag olajat készíttetünk. Az előszüretelt zöld szőlőből verjus készült, melyet fröccsnek és savanyításra is használunk. Ági kertjében majd’ minden megterem, a fűszernövényektől kezdve, a zöldségeken át, a mennyei paradicsomig.

Családi birtokunkon a hulladékot szelektíven kezeljük és szállíttatjuk el telephelyünkről. A növényi maradékokat komposztáljuk, a fa hulladékot pedig fűtésre használjuk.
Társadalmi felősségvállalás és elismertség.

Fontosak a borágazatban és -politikában felvállalt társadalmi szerepek: Zoltán a Szekszárdi Borvidék elnökeként tesz szeretett szűkebb hazája felemelkedéséért. Ezen túl Pannon Bormíves Céh és Vindependent alapító tagja. Ági alapító tagja a Pannónia Női Borrendnek, amely számos értékes borkultúrát építő rendezvény szervezője volt az elmúlt években. Ifj. Zoltán pedig korához illően a Junibor Egyesület tagja. Mindhárman résztvesznek a Szekszárdi Borászok Céhe munkájában, amely a szekszárdi borászok élcsapata.

Heimann Zoltán társadalmi aktivitását 2011-ben, a német Artvinum gálán, Stuttgartban, az Év Nemzetközi Borszakértője díjjal ismerték el.

Büszkék vagyunk a számos aranyéremre, amit boraink nemzetközi borversenyeken nyertek: Bordeaux, Brüsszel, London, Budapest. Legnagyobb sikerünk mégis a visszatérő vendég, és az utánrendelt bor.

Az utóbbi években számos országos jelentőségű kitüntetést kapott borászatunk.