Bősz Adrián Pincészete

Bősz Adrián Pincészete


Bősz Adrián

Nem borásznak készültem, de talán ez a sorsom. Eredetileg műszaki pályán indultam el, a gépészetben szereztem tapasztalatokat - talán innen ered a gyakorlatias gondolkodásom, a rend szeretete. Azt mondják, még a boraimban is érezni ezt a precizitást és odaadást. Szeretném magam is azt hinni, hogy ez így is van. Hogy mégis a bor lett az életem, talán elsősorban a nagyszüleimnek köszönhetem. Tőlük kaptam mintát az életre, hogy szorgalommal és becsülettel kell művelni a szőlőt. Nagyapám Bátán művelt szőlőt és készített belőle bort. Az ott eltöltött idő, akár szüretkor, akár metszéskor a mai napig meghatározza viszonyomat a szőlőhöz és a borhoz. A pincészet borainak egy része még mindig erről a területről származó szőlőből készül. A szőlő egyébként több területről származik, a saját területek mellett mintegy négy hektárról vásárolok fel - mindig ugyanarról a területről, ugyanattól a gazdától. Benne megbízom, hiszen sok évtizedes tapasztalattal gondozza a szőlőterületeit, melyek Szekszárd egyik legkülönlegesebb területén helyezkednek el. Az egyik kiemelt terület a Látóhegy, mely területen a prémium tételekhez nevelik a szőlőt, erős terméskorlátozás mellett. A másik és talán legfontosabb terület a Cenege-dűlő, ahonnan szintén jelentős mennyiség kerül aztán szüretkor a pincébe. A szőlő nagy része még viszonylag friss telepítés, bár már mind termőre fordult, klasszikus öregtőkés területből kevesebb van. A célom nem az ész nélküli növekvés. Ahogy egyre inkább magába szívott a szőlő, a bor, úgy a gyakorlat mellé előbb a kertészmérnöki diplomát szereztem meg, majd innen szeretném továbbvinni pincészetet. A megfontolt, fokozatos fejlődés volt jellemző a kezdetektől és ezen nem is kívánok változtatni. Persze vannak céljaim, a 20 hektár lenne az a maximum, ami a távolban látni vélek. De egyelőre ez még csak olyan cél, mely felé nem hajt semmi – csak a saját álmaim.

Borok

Olyan borokat szeretnék készíteni, amelyek mindig a magas minőséget célozzák meg, de egyben a jól iható borok közé sorolhatóak. Olyan borokat, melyek nem csupán a szekszárdi stílust képviselik, hanem a Bősz Adrián-féle egyedi stílust is. Ez pedig szerintem elsősorban a gyümölcsösség és tisztaság. A boraim talán sarkosak, de egyértelműek, mindig hozzák a fajtát és a területet, ahonnan érkeznek. Talán így könnyebben megszerethetőek. Nem célom az óriás test építése, sokkal inkább a hosszútávon élvezhető ízek, zamatok és illatok, amik ezeket a borokat jellemzik. Az alapborokon kívül kiemelten jó évjáratokban, kiemelten jó minőségű alapanyagból prémium borok is kerülnek piacra. Az első ilyen évjárat 2009 volt, de 2011 sem mutatkozott gyengébbnek. A prémium tételek egyedi gólyás címkével és különleges beltartalmi értékekkel rendelkeznek. A tipikusan vörösboros Szekszárdon először egy egészen különleges rajnai rizlingből készült válogatás bor, mely elnyerte mind a szakma, mind a vásárlók elismerését. Ennek sikerét reményeim szerint megismétli a 2011-es kadarka dűlőszelekció is.

Széchenyi 2020