A somlói (Észak-Dunántúl) borvidék évszázadok óta szőlőtermesztéssel foglalkozó régió; már a: kelták, rómaiak is termeszetettek itt szőlőt. A tatár dúlást követően olasz telepesek hozták be a Furmintot. Fénykorát a XVIII. században élte. A filoxéravész előtt sokfajtájúság jellemezte, utána előtérbe került az Olaszrizling, Mézesfehér, Ezerjó. Somló jellegzetessége, hogy körben, még az északi oldalon is található ültetvény. A körzetekre jellemző az elaprózottság. A hegy vulkanikus képződmény, alapkőzete bazalt. Lábánál bazalttörmelékes löszön kialakult barna erdőtalaj, magasabban fekete nyiroktalaj. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített, de nagyon szeles, így mérsékelten meleg és napfényben gazdag. Jellemző a bakművelés. Legelterjedtebb fajtái: Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling, Juhfark. Területe: 500ha.