A szőlőterület 4,5 ha, csak saját szőlőt dolgozunk fel. Úgy gondolom, hozamkorlátozással, a szüretidőpontok kitolásával, és egy teljesen tiszta és egyszerű borászati technológiával lehet a gyümölcs értékét a legtökéletesebben átadni a bornak. A boraimat hosszú hónapokig hordóban pihentetem, a fehérborokat és a rosét is. A borok készítésénél a kénen kívül adalékanyagot nem használok.
A vörösborok hagyományos technológiával készülnek:
Kierjedést követően a törkölykalap tetejére egy vékony sárréteg kerül, így marad három hétig. A sárréteg nem érintkezik a borral, csak a törkölykalappal, azért kell, hogy a törkölykalapot elzárjuk a levegőtől, illetve a muslincáktól. A sárréteg 1-2 cm vastag. A technológia előnye, hogy az újbor nem lesz az erjedést követően azonnal mozgatva és még viszonylag magas a hőmérséklete, ez kedvez a spontán almasav bomlásnak, illetve a bor letisztulásának, ezért oldható meg, hogy teljes biztonsággal palackozhatóak a borok derítés, szűrés nélkül, mivel majdnem teljesen tisztán kerülnek a fahordóba érlelésre.
Ez egy nagyon régi technológia én édesapámtól tanultam, ő az ő apukájától és így tovább. Jelenleg azért használják olyan kevesen, mert nem tudják a sárréteget, illetve a törkölykalapot fenntartani, mivel erjedést követően már nincs gázképződés ami fenntartaná a kalapot, és egyszerűen besüljed a borba. Három hét elteltével leengedjük a hordókba az újbort, és következő év májusában megfejtjük egyszer aztán a hordóból palackozzuk, ha már szűrés és derítés nélkül is stabillá válik a bor. A törköly nem lesz préselve, csak szín lével dolgozunk.
Minden bort fahordóban érlelek. |