A birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A névadó Hétszőlő dűlő története figyelemre méltó úgy régiségében, mint gazdagságában. Visszanyúlik egészen 1502-ig, amikor a Garai család megvásárolt, majd egyesített hét szőlőparcellát.
Jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aRákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta - elsőként a borvidéken - "késői szüretelésű" borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából.
Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar. A déli kitettségű, lösz talajú ültetvényeken készített aszúik a megújuló tokaji borászat és a megkérgesedett hivatalos aszúminősítés küzdelmének talán legnagyobb erőpróbái lettek. A Hétszőlős borstílus ma az egyik legjellegzetesebb Hegyalján. Tiszta, a fajták szépségét hibátlanul tükröző illat és íz, főleg a Hárslevelűekből készült aszúknál laza, légies szerkezet a jellemző. Fiatalon, koncentrációjuk ellenére is jól fogyasztható borok. A birtok elsőként telepített Tokajhegyalján Kövérszőlő (Fehérszőlő) ültetvényt, és elsőként is készített bort ebből a régi magyar fajtából.
